Balázsáldás Szentantalfán és a Tihanyi Apátság Balatoni pincelátogatással

Időpont    :  2020.02.01.                              Poz.szám: 20/MBA / 01
Útvonal    : Budapest – Szentantalfa – Tihany  – Budapest
Utazás      : a csoportlétszámnak megfelelő autóbusszal és lelki vezetéssel

A torokbetegséget ellen védő Balázs-áldással egybekötött szabadtéri szentmisén veszünk részt a 800 éves Szent Balázs templom romjainál a Szentantalfa fölött húzódó Balázs-hegyen.

Zarándoklatunk kezdetén egy helyi idegenvezetővel látogatást teszünk a tihanyi bencés apátságban a gazdag díszítésű barokk templom és Királyi kripta érintésével, ahol az alapító I. András sírját találjuk.

Közös ima és a téli Balaton panorámájának megtekintése után indulunk Szentantalfára.
A szépséges Balaton-felvidékre érkezve részt veszünk a torokbetegségek ellen védő Balázs-áldással egybekötött szabadtéri szentmisén a XIII. századi Szent Balázs templom romjainál, a Balatoncsicsón.

Hazafelé Nagyvázsony polgármestere fogadja a bátor téli zarándokcsapatot a nagyvázsonyi Látogatóközpontban, amit kedvünkért kinyit, bemutat és itt fogyaszthatjuk el az estebédet is, ami finom pörkölt lesz, és egy pohár Balaton felvidéki borral koccintunk, mondunk áldást, és köszönetet az Úrnak!

Utazás: autóbusszal, csoport és lelkivezetővel

Indulás: 07:00 Budapest, Blaha Lujza tér

Részvételi díj: 9. 900 Ft/fő + belépőjegy: 1.000 Ft/fő + vacsora: 2.000 Ft/fő

Részvételi díj: 9 900 Ft/fő

mely tartalmazza az autóbuszos utazás költségét és a zarándok- idegenvezetést.
A részvételi díj nem tartalmazza a belépőjegy árát (1200 Ft/fő).
Ebéd: 2 000 Ft/fő
Minimális utaslétszám: 30 fő

Szent Balázs

Szent Balázs (születési ideje ismeretlen – meghalt 316. február 3-án) orvos és püspök volt az örmény Sivas városban (ma Törökországban fekszik). Életéről nagyon keveset tudni.

Püspökké választása után visszavonult egy magányos hegyi barlangba, ahonnan imádkozva vezette népét, tanácsokat osztott és gyógyította a közösséget. A legendák szerint vadállatok őrizték, háziállatok módjára engedelmeskedve neki.

316-ban egy Agricola nevű római helytartó, Licinius császár keresztényüldözési parancsainak eleget téve elfogta és bíróság elé állította a püspököt, akin az oroszlánokból, tigrisekből, medvékből és farkasokból álló derék testőrség sem tudott segíteni. Mivel Balázs hitét nem sikerült megtörni, megkorbácsolták és siralomházba került. Rabsága során rengeteg csodát tett. Vízbefojtás általi halálra ítélték, de végül lefejezték.

Tisztelete már rögtön halála után megkezdődött, a keleti egyházban a 6. századtól, a nyugati egyházban pedig a 9. századtól tisztelik a torokbajok ellen védő szentként.

Ereklyéit Tarantóban, Mainzban, Trierben, Lübeckben, Párizsban és Raguzában őrzik (itt a város védőszentje is lett). Templomok épültek tiszteletére úgy Konstantinápolyban, mint Rómában is.

Mivel egy kínzó torokfájás esetén segített, a késő középkorban a tizennégy segítőszent közé sorolták. A Balázs-áldás mindmáig élő liturgikus szokása csak a 16. században keletkezett és a 17. században nyomtatták ki a Rituale Romanum (Római Szertartáskönyv) függelékében.

Balázst rendszerint püspöki öltözetben vagy palástban ábrázolják; pásztorbottal és keresztbe illesztett gyertyákkal; sertésfejjel és gerebennel (emlékezésül arra a vaskampóra, mellyel a legenda szerint kínzatása alkalmával a testét tépték).

Általában gégedaganatok, vérzések, kelések, hólyagbetegségek, pestis és fogfájás esetében imádkoztak és imádkoznak segítségért. Emiatt az orvosok védőszentje. Továbbá védőszentje a takácsoknak, a szélmolnároknak és a fúvós muzsikusoknak is. Időjelző szentként is tisztelik: ünnepének ideje a tél végét és a veszedelmes viharokat jelzi. Ugyanakkor az állatok oltalmazójaként is tisztelik, mint aki távol tartja a farkasokat a nyájaktól.

Szent Balázs ünnepét február 3-án tartják, a katolikus egyházban ekkor végzik a balázsolást.

Csodái

Szent Balázs életéhez számos csoda és legenda fűződik. Az egyik szerint a szent megáldott és megmentett egy halszálkától fuldokló fiút.

Egy másik alkalommal, amikor a bíró elől visszakísérték cellájába, úgy segített egy asszonyon, hogy visszaadta sertését, amelyet farkas rabolt el. Az asszony hálából ajándékot hozott neki; húst, kenyeret és gyertyát, mire Balázs megáldotta őt.

Kivégzéséhez is legenda fűződik: Agricola helytartó először vízbefojtás általi halálra ítélte és abba a tóba kellett volna vetni őt, amelybe korábban keresztény asszonyokat fojtottak, mert beleszórták a helytartó házi isteneit a tóba. A bölcs csodatévő akkor a következőt tette: a partra érve rövid áldást adott a számára halált jelentő tóra, aztán a vízen járva a tó közepéig sétált. Ott megfordult, és barátságosan fölszólította bíráit, hogy saját isteneikbe vetett hitük bizonyságául kövessék őt a vízen járva. Hatvanöt férfi elfogadta a kihívást, és mind a vízbe fulladt.